A hazai építésügyi jogszabályok átfogó kormányzati átalakítása Törökbálintot is egy új korszak kapujába állította. A sokak által ismert – és gyakran hivatkozott – Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ), valamint a Településszerkezeti terv hamarosan a múlté lesz. Helyüket egy integráltabb, korszerűbb dokumentum, a Településterv veszi át.
A törvényi előírások értelmében a Törökbálinti Önkormányzatnak legkésőbb 2027. július 1-ig kell kötelezően hatályba léptetnie az új Településtervet. Bár a határidő még távolinak tűnhet, egy város jövőjének megtervezése nem hetek, hanem hosszú hónapok aprólékos munkája.
Szóljon bele!
Az Önkormányzat és a településtervezők összeállítottak egy kérdőívet, amely pontosan ezt a célt szolgálja: felmérni az itt élők helyzetértékelését és javaslatait. A kitöltés mindössze néhány percet vesz igénybe, de a hatása tíz évre szólhat.
| A Településterv elkészítésének főbb mérföldkövei | Dátumok / Linkek |
| A leváltandó dokumentumok: | HÉSZ és Településszerkezeti terv |
| Kérdőív kitöltési határideje: | 2026. július 15. |
| A lakossági kérdőív elérhetősége: | |
| Az új Településterv kötelező hatálybalépése: | 2027. július 1. |
Amikor egy település újratervezi a jövőjét, és olyan kifejezések hangzanak el, mint a „fejlesztési irányok meghatározása”, a lakosság körében gyakran – és érthető módon – felmerül a félelem: vajon ez azt jelenti, hogy az eddigi zöld- vagy mezőgazdasági külterületeket most tömegesen belterületbe vonják és beépítik?
Fontos már az elején leszögezni: erről szó sincs!
Az új Településterv megalkotása nem egy automatikus zöldkártya a város határainak és beépíthetőségének korlátlan kiterjesztésére. Épp ellenkezőleg: ez a kötelező jogszabályi folyamat egy kiváló lehetőség a megállásra, a számvetésre és a tudatos újratervezésre.
Az előttünk álló időszak egy rendkívül szigorú és nyílt eljárásrendet követ, amely a következő lépésekből áll:
- A múlt döntéseinek felülvizsgálata: A városvezetés és a szakemberek mérlegre teszik az elmúlt évtizedek urbanisztikai döntéseit. Megvizsgálják, mi az, ami bevált, és hol van szükség a korábbi – talán túl megengedő, vagy épp túlságosan korlátozó – szabályok szigorítására vagy finomhangolására.
- A helyi hangok becsatornázása: Itt kap főszerepet a lakosság. Az önkormányzat nem kész tényeket közöl, hanem a kérdőíveken és a későbbi fórumokon keresztül aktívan gyűjti az itt élők tapasztalatait, félelmeit és javaslatait.
- Szakmai szűrés és elemzés: A beérkező lakossági gondolatokat a településtervező mérnökök és urbanisták a szakma szabályai, a környezetvédelmi szempontok és az infrastrukturális teherbírás (utak, közművek kapacitása) tükrében elemzik.
- Felelős döntéshozatal: A folyamat végén a szakértők által összeállított, a lakossági és hatósági észrevételekkel formált tervezet kerül a döntéshozó testület (a Képviselő-testület) elé. A végső szót ők mondják ki, szem előtt tartva a város hosszú távú érdekeit.
Mi is pontosan ez a változás, és miért volt rá szükség?
Sokakban felmerülhet a kérdés: ha évtizedekig működött a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) és a Településszerkezeti terv (TSZT) kettőse, miért kellett az alapoktól újraírni a rendszert? A válasz az új, magyar építészetről szóló törvényben és az állami építésügyi reformban keresendő.
Korábban a településtervezés egy nehézkes, kétlépcsős folyamat volt. A Településszerkezeti terv fektette le a nagy, stratégiai célokat (például hol legyen iparterület, hol lakóövezet), a HÉSZ pedig a telekszintű, aprólékos szabályokat (például hány méter magas lehet egy ház, vagy mekkora az előkert). A két dokumentum szinkronban tartása rendkívül bonyolult, az esetleges módosítások átvezetése pedig olykor évekig elhúzódó, bürokratikus rémálom volt.
