A füves könyv eredetileg gyógynövények, „fűszerszámok” gyűjteménye volt. A név idővel kiterjedt mindenféle hasznos tudnivalóra, életbölcseleti, önismereti és tanítómesteri jó tanácsra, intelemre.
Szombaton a Falumúzeumban megelevenedett a Füves könyv Binder Károly zongoraművész, zeneszerző, és Zsombori Erzsébet festőművész interpretálásában. Korábban a zeneszerző ezzel a címmel egy CD-t jelentetett meg, így aztán ismertem a zenének és az irodalomnak ezt egymást kiegészítő különleges összefonódását.
Három neves író, akiket munkásságuk nyomán méltán nevezhetünk bölcselőknek, a közel egy korszakban született Hamvas Béla, Márai Sándor, és Weöres Sándor filozofikus mélységű gondolatait keretezte Binder zenei értelmezése.
Az irodalmi idézetek a fenti íróktól 22 tételben jelennek meg, a zene meg végig hömpölyög közöttük, néha a tolmácsolt idézeteknek ad zenei nyomatékot egy-egy futam.
Akko beszéljenek jeles szerzőink! Déli szigetek között barangol Hamvas Béla. „Egy napon olyan helyre értem, ahol a fogadó babérligetben állt. Babérfát még keveset láttam. Úgy tudtam, ha természetesen fejlődik, csak bokor. Itt szép, magas, lombos fa volt, a kertben legalább háromszáz darab. Ebéd és vacsora közben a mély, sötétzöld árnyékban fűszeres illatát szívtam. A frissen sült hal, vörösbor, szőlő mellé babérillatú levegő!”
És miként vélekedik Márai a zenéről? „A zene a legnagyobb kerítő, a legveszedelmesebb csábító. Az értelem szűkölni kezd, mikor zenét hall. A zene értelemellenes. Nem megérteni akar, mint az értelem, hanem szétáradni, feldúlni, lefegyverezni, elcsábítani, megérinti bennünk a titkosat és fájdalmasat, feltárja azt, amit oly gondosan rejtettünk magunk elől.” Nagyon igaz megállapítás! Bízd magad a zene hullámaira, ne gondolj semmire, csak hagyd hatni.
Weöres Sándor gondolatai a teljességről, amire törekszünk, és talán az a tudatosság, amivel a célt szeretnénk elérni, csak egy zsákutca. "A teljességet elérni végtelenül könnyű és végtelenül nehéz. De vannak, igen kevesen, egyszerű, szegény emberek, akik anélkül, hogy törekedtek volna rá és anélkül, hogy tudnának róla, a teljességet birtokolják. Minden érzésük, gondolatuk, szándékuk tiszta…”
És befejezésül idézném Hamvas Bélát, aki így éli meg a szerelmet: „A szerelem nagy pillanataiban, amikor a külső és a belső világ között a fal leomlik, és nem tudod többé, hol a kint és hol a bent, a test lélekké válik és a lélek testté.
Egy ajánlás olvasóimnak, akik elmulasztották ezt az irodalmi, zenei csemegét. Hallgassák meg Binder Károly Füveskönyvek CD-jét, és talán választ kapnak az élet nagy kérdésire.