Kaszáljunk vagy se, érvek pró és kontra

Egyrészt szakmai elismerést váltott ki, másrészt heves vitát indított az élő környezetért felelős miniszter, Gajdos László felhívása a kaszálásmentes májusra. Holló Zsuzsanna főkertész írása

Kaszáljunk vagy se, érvek pró és kontra

Modern életmódunk olyan mértékű éghajlati változást okoz, hogy az évtizedes gyakorlataink csődöt mondanak és egyéni felelősségünket nem söpörhetjük többé a szőnyeg alá. Tíz-húsz évvel ezelőtt a városi zöldfelületek fenntartása éves ciklusban anyagilag és technológiailag is tervezhető volt. Meghatároztuk, hogy egy helyszínen mit várunk el (hány kaszálást, öntözést, milyen növényvédelmet írunk elő stb.), a parkfenntartók pedig kiszámítható minőségben és időben elvégezték a feladatokat.

Az éghajlati kiszámíthatatlanságra válaszul globális gondolkodáshullám indult el, gyakorlatilag mindenki rájött, hogy cselekedni kell. A nehézség az, hogy idő kell, hogy az elméletet utolérje a gyakorlat, valamint el kell fogadni, hogy mostantól nem érvényes az, ami megszokott, és nincs állandó recept, folyamatos jelenléttel és megfigyeléssel rugalmasan kell irányítani a feladatok ellátását.  Jelenleg olyan fokú a szárazság, hogy elsődleges prioritást élvez a talaj nedvességtartalmának megőrzése. A kaszálások elhagyásával a biomassza a helyén marad, árnyékol, a hajnali harmat lerakódik rá, párolog, ezáltal kicsit kitolható az az idő, amíg a növényborítás még képes ellátni élőhelyi, talajvédő és mikroklíma-javító szerepét. 

A magasra hagyott gyepek a természetben tökéletes élőhelyek és tápanyagok, de a városban vannak más szempontok, melyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni, és olyanok is, melyek bár érthetők, a közösségi érdek kényszerítő ereje miatt egyesektől alkalmazkodást, elfogadást kívánnak. Ha gyepfelületeinken elérjük azt a fejlődési állapotot, amikor a fűfélék tömeges pollenszórásba kezdenek, akkor súlyosbítjuk az allergiás betegek állapotát. Vannak olyan városi zöldfelületek, ahol elkerülhetetlen a gyalogos közlekedés (például a temető), itt a magas fű botlásveszélyes lehet. Ezek a szempontok nem hagyhatók figyelmen kívül, ha a kaszálás optimális idejét, helyszíneit szeretnénk meghatározni.

Tény, hogy a fűfélék között vannak olyanok, melynek toklásza veszélyes a kutyákra. Emellett sok, örömmel üdvözölt rovar mellett a magasabb fű kedvez a kullancsoknak is. Azonban nagy kiterjedésű, kutyások által kedvelt zöldfelületeinken nagyon káros a talaj kiszáradása, így türelemre és megértésre kérjük a kutyás közösséget. Megoldás, ha séta után alaposan átnézzük kedvenceinket, fülük, orruk, lábujjaik környékén ellenőrizzük, hogy nem akadt-e toklász a bundájukba. A kullancs és egyéb élősködők elleni védekezés alapvető, ez a veszély nem lehet összefüggésben a városi zöldfelületek állapotával.

Fontos továbbá megemlíteni, hogy a városüzemeltetéshez használt munkagépek adottságait is figyelembe kell venni a kaszálások, fűnyírások tervezésekor. Egy bizonyos magasság felett már nagyon nehéz géppel esztétikus felületeket kialakítani, így az adott időjárási körülményeket mérlegelve rugalmasan, a lehető legjobb eredményre törekedve kell elrendelni a munkavégzést. Összességében elmondható, hogy ha szeretnénk minél tovább biztosítani a növényborítottságot, segíteni az élővilágot, de közben élhető szinten tartani zöldfelületeinket, akkor csökkenteni kell a kaszálások számát. 35-40 centiméter magasságnál – szintén az aktuális helyzet mérlegelésével – magasra állított késekkel (legalább 10 cm) már el kell kezdeni a vágást, hogy elkerüljük a tömeges pollenszórást a lakott területeken, illetve az időjárás rendeződésével újra magas minőségben lehessen kezelni a zöldfelületeket. Helyi rendeletünk 40 centiméter magasságig tolerálja a gyepek magasságát. További jó gyakorlat lehet, ha a zöldfelületeket mozaikosan vágjuk, így maradnak kertrészletek, ahol magasabb a borítottság és így kedvezőbbek az ökológiai feltételek. A jelenlegi időjárási körülmények között kérünk mindenkit, hogy lehetőségeihez mérten alkalmazkodjék ezekhez az alapelvekhez, és jelentősen csökkentse a kaszálások számát.

SWOT

A KEVESEBB, ESETENKÉNT ELHAGYOTT KASZÁLÁS, FŰNYÍRÁS HATÁSAINAK ELEMZÉSE

S – Erősségek (belső, pozitív tényezők)

  • Gazdagabb talajélet kialakulása
  • Kedvezőbb talajszerkezet
  • Jobb vízháztartás
  • Magasabb tápanyagtartalom a talajban
  • A fűfélék természetes, magról történő megújulása
  • Nagyobb biodiverzitás
  • Beporzók (méhek, egyéb rovarok) védelme
  • Helyben hasznosuló biomassza
  • Költségtakarékosság (kevesebb kaszálás, alacsonyabb üzemeltetési költség)
  • átcsoportosítható munkaerő (pl. öntözésre)

W – Gyengeségek (belső, negatív tényezők)

  • Magasabb fű fenntartásának technológiai nehézségei, technológiai átállás szükségessége, gépvásárlás, betanítás költsége
  • Folyamatos/gyakoribb időjárás-figyelés szükségessége
  • Esztétikai megítélés romlása (lakossági elfogadottság csökkenése)

O – Lehetőségek (külső, pozitív tényezők)

  • Természetközeli városüzemeltetés erősítése
  • Környezettudatos városimázs javítása
  • Biodiverzitás-növelő programok kialakítása
  • Ökológiai szemléletformálás a lakosság körében – egyéni felelősségvállalás erősítése
  • Klímaadaptáció (aszálykezelés, csapadékmegtartás támogatása)

T – Veszélyek (külső, negatív tényezők / kockázatok)

  • Megnövekedett pollenszórás → allergiás panaszok
  • Botlásveszély (közlekedésbiztonsági kockázat)
  • Kullancsok humán- és állategészségügyi kockázatának növekedése
  • Egérárpa-toklász veszély kutyák számára
  • Lakossági elégedetlenség az esztétika romlása miatt (átcsúszhat reputációs kockázatba)

Tekintettel arra, hogy az erősségek és lehetőségek mindenki számára pozitív kicsengésűek ezek magyarázata nem szükséges. A veszélyek és kockázatok azonban igénylik a bővebb magyarázatot a problémakör objektívebb megítélése céljából.

  • Magasabb fű fenntartásának technológiai nehézségei: Kertvárosi környezetben a zöldfelület nagyságától és tagoltságától függően többféle módszerrel végezzük a kaszálást, fűnyírást. A nagy munkagéptől a kistraktorig, a benzines fűnyírótól a damilos fűkaszáig minden megoldással találkozunk. Ezeknek a gépeknek egy része állítható vagy szabályozható magasságban vág, más része kevésbé rugalmas a magasság tekintetében, de egy dolog minden módszerre igaz, egy bizonyos magasság felett drasztikusan romlik a későbbi vágás minősége és hatékonysága (a gép előtt lefekszik a fű). A belterületi intenzív területeken csak elvétve alkalmazható szárzúzó, melynek nincsenek hasonló „aggályai”. Tehát a vágás teljes mellőzése vegetációs időben technológiai nehézségeket okoz, főleg a nagy területek nyírása nehézkes kézi kaszálással (kasza vagy damilos fűkasza segítségével).
  • Folyamatos/gyakoribb időjárás-figyelés szükségessége
  • Esztétikai megítélés romlása (lakossági elfogadottság csökkenése)
Megosztás: