A szakember szerint bár az ingatlanárak meglehetősen borsosak mifelénk, mégis „sok az eszkimó és kevés a fóka”: hatalmas az igény a törökbálinti ingatlanokra. Koszorúsné Sarlós Eszter azt is elmondta, miért tartja remek ötletnek a fecskelakásokat, és miért érdemes évente lekérni az ingatlan tulajdoni lapját.
– Több mint másfél évtizede dolgozik Törökbálinton ingatlanszakértőként. Hogyan látja a helyi piacot?
– 2011 óta dolgozom saját irodával Törökbálinton. Az évek során ingatlanközvetítői és értékbecslői végzettséget is szereztem, így mindkét oldalról látom a piacot. Azt gondolom, hogy Törökbálint ingatlanpiaca ma az egyik legerősebb a környéken. Nagyon kevés az eladó ingatlan, miközben folyamatos a kereslet. Bár nem egyszerű és meglehetősen költséges Törökbálintra költözni, de soha senki nem bánta még meg ezt a döntést.
– Mit gondol, mi okozza ezt a nagy érdeklődést?
-Elsősorban a kiváló infrastruktúra. Mindenekelőtt kiemelem a két remek iskolánkat, a Zimándyt és a Bálint Mártont: mindkettő rendkívül színvonalas oktatást biztosít a gyermekes családoknak. Rendben van az egészségügyi ellátás is, amelyen a sürgősségi betegellátás most rendkívül nagyot lendített. Kiválóak a közlekedési kapcsolatok is, a BKV-nak köszönhetően tömegközlekedéssel sem túl bonyolult bejutni a fővárosba, továbbá tény, hogy Törökbálinton belül szinte bárhová eljuthatunk gyalogosan. A kisgyermekes családok számára különösen vonzó a város. Sokan költöznek ide Budapestről, de egyre többen érkeznek a környező településekről is, például Érdről, Biatorbágyról vagy Diósdról is, mert szerintem szebb, élhetőbb, családiasabb a mi városunk. Szoktam azon nevetni, hogy három pékséget is eltartunk, ami ritkaság. Viszont ami nincs, az a könyvesbolt.
– Mennyire érezhető ez a hatalmas kereslet az árakban?
– Kifejezetten érezhető. Nem titok, hogy ma már nehéz egymillió forint alatti négyzetméterárral találkozni ebben a városban. Tükörhegy bizonyos részein a kétmillió forintot is megközelítik az árak. Ugyanakkor a felújítandó ingatlanok még mindig alacsonyabb áron érhetők el, de manapság nem egyszerű felújítani egy ingatlant, sem anyagilag, sem a szakemberek felhozatalát illetően. Mégis, szerintem a következő időszak nyertesei azok a befektetők lesznek, akik mernek felújítani, vagy akár kettéválasztani a hatalmas ingatlanukat, és két önálló lakást kialakítani.
– Miért ódzkodnak sokan a felújításoktól?
– Az elmúlt években rendkívül kiszámíthatatlanná váltak az építőanyag- és kivitelezési költségek. Az infláció hatására az árak jelentősen megemelkedtek, miközben számos építőanyag időszakosan hiánycikké vált a piacon. A helyzetet tovább nehezíti a megfelelő szakemberek hiánya, illetve a kivitelezők megbízhatóságával kapcsolatos problémák, amelyek napjainkban is komoly kihívást jelentenek. Mindezek miatt sokan elhalasztják vagy egyáltalán nem vállalják a nagyobb felújításokat.
– Vannak jelentős különbségek a városrészek között?
– Vannak, de nem olyan mértékűek, mint sokan gondolják. Tükörhegy kétségtelenül külön kategória, ugyanakkor Anna-hegy, a MÁV-telep vagy a Rudák-telep is jól körülhatárolható, egységes karakterrel rendelkező városrész. Legtöbbször kizárólag a Tükörhegyről mint státuszszimbólumról van szó, pedig a város más részein is magas színvonalú ingatlanállomány található.
– Mit gondol, mi teszi Tükörhegyet ennyire különlegessé?
– A rendkívül rendezett környezet. Sok közmű a föld alatt fut, szélesebbek az utcák, nagyobbak az előkertek, és általában nagy figyelmet fordítanak a környezetükre, az előkertekre, a házak állapotára. Mindez olyan első benyomást ad, amely sok vásárlót meggyőz. A rendkívül rendezett környezet az egyik legnagyobb vonzerő. Míg korábban a Rózsadomb és a Szabadsághegy számított az elit lakóövezetek szimbólumának, mára ezt a szerepet egyre inkább az agglomeráció egyes részei, köztük Tükörhegy töltik be. Nem véletlenül: a kertvárosi környezetet itt folyamatosan gondozzák, az ingatlanok, az előkertek és a közterületek egyaránt rendezettek. Ezzel szemben a Rózsadombon és a Szabadsághegyen sajnálatos módon egyre több helyen tapasztalható az épületállomány elöregedése, a társasházak, kerítések és utak állapota pedig több esetben felújításra szorul.
– Mikor kezdődött az a látványos árrobbanás Törökbálinton, amelyet ma is érzékelünk?
– A fordulópont egyértelműen 2015 körül volt. A családtámogatási programok bevezetése jelentős hatással volt az ingatlanpiacra. Szinte egyik napról a másikra emelkedtek meg a telek- és ingatlanárak. Azóta gyakorlatilag folyamatos az emelkedés, és véleményem szerint további ingatlanár-emelkedés várható Törökbálinton. Szögezzük le ugyanakkor, hogy a családtámogatási programokat és az Otthon Start Hitelt sem lehet Törökbálint valamennyi városrészén igénybe venni. Mivel az Anna-hegy és Pistály nem belterület, így ezen területeken nem vehetőek igénybe a családtámogatási programok és a legtöbb bank is másképp bírálja el ezeket a városrészeket.
-Más olyan területek is vannak városunkban, amelyek speciális helyzetben vannak.
- Ilyen például a Munkácsy Mihály utca egy része. Itt sok az úgynevezett osztatlan közös tulajdonú ingatlan, amelyek helyzete történelmileg alakul így. Ezeknél a fejlesztés, az értékesítés vagy akár a hitelfelvétel is jóval bonyolultabb lehet, mert több tulajdonos érdekeit kell összehangolni. Emiatt ezeknek az ingatlanoknak akár az értékesítése, akár a megújulása lassabban halad.
– Milyen megoldást lát erre?
– Hosszú távon a telekstruktúra átalakítása jelenthetne megoldást, de ez rendkívül költséges és összetett folyamat. Sok esetben több tulajdonossal kellene megegyezni, ami nagyon nem egyszerű feladat.
– Az önkormányzat fecskelakásokat tervez kialakítani az egykori kollégium helyén. Mit gondol erről?
– Remek kezdeményezés, hatalmas szükség van rájuk. A kisebb lakásokból és az albérletekből is óriási hiány van Törökbálinton. Sok fiatal szeretne helyben maradni, illetve sok idősebb lakos költözne kisebb ingatlanba, de kevés a megfelelő lehetőség. Ezért nagyon előremutató kezdeményezésnek tartom a fecskelakások létrehozását.
– Hogyan jellemezné a város lakosságát, és mit gondol a helyi közösségről?
– Kimondható, hogy a magyar társadalom felsőbb szegmensei élnek itt. Rengeteg a magasan kvalifikált szakember, vezető beosztású munkavállaló, vállalkozó és értelmiségi választja Törökbálintot. Ugyanakkor a város egyik nagy előnye, hogy megőrizte kisvárosi jellegét. Az emberek ismerik egymást, figyelnek egymásra. Erős a közösségi és a szociális háló. Ha valaki bajba kerül, általában gyorsan érkezik segítség. Aki Törökbálintra költözik, az nemcsak házat, hanem életminőséget is vásárol.
– Van olyan üzenet, amelyet különösen fontosnak tart átadni a lakosságnak?
– Minden ingatlantulajdonosnak azt javaslom, hogy időnként nézze át a tulajdoni lapját. Akinek ingatlana van, az felelősséggel is jár. Manapság már online, a DÁP-on keresztül is lehívható a tulajdonosi lap. Aki pedig nem tudja a helyrajzi számát, annak örömmel és ingyen segítünk. Elmondom, miért fontos ránézni időközönként a tulajdoni lapra. Volt olyan ügyfelem, aki szerette volna eladni a házát, de évekkel korábban egyszer megbüntették parkolásért, amit véletlenül nem fizetett be. Amikor el akartuk adni a házat, csak akkor derült ki, hogy már végrehajtás van a házon, mivel ráterhelték a bírságot az ingatlanra. Fontos továbbá a szolgalmi jog, nem kizárt, hogy a szomszédnak van átvezetési joga a mi telkünkön. Mindez nem probléma, csak tudjon róla a tulajdonos. Az ingatlan komoly felelősséggel jár, vigyázzanak rá a tulajdonosok, mi pedig ahol tudunk, segítünk.
