Az ország hódoltsági területének sorsát osztva Törökbálint a török idők alatt elnéptelenedett. I. Lipót király több intézkedést tett a keresztényi élet újraindítására, ezzel függ össze, hogy 1695-ben ez a birtok is a Budai Jezsuita Kollégiumhoz került, amely néhány év alatt egy barokk stílusú épületet emelt a pihenésre és lelki elvonulásra érkező jezsuiták számára. 1773-ban, a rend feloszlatásakor annak javait lefoglalták.
Mária Terézia a törökbálinti birtokot Majláth grófnak adta, aki az épületet egy második emelet ráépítésével kastéllyá alakíttatta át: igazi főúri központ jött létre könyvtárral, kápolnával, gazdag berendezéssel és társasági terekkel, miközben Buda és Pest közelsége a társadalmi kapcsolatok fenntartását is lehetővé tette.
Az uradalom 1843-tól a Festetics családhoz került, majd utolsó gazdája Sváb János lett, aki hirtelen jött anyagi nehézségei miatt hamarosan kénytelen volt megválni tőle. Rövid birtokossága alatt is fejlesztett: a parkban 35 sóskúti kőfaragó háromévi munkájával pompás díszlépcsőt építtetett – ezt azonban ma már sajnos csak régi képeken csodálhatjuk meg.
Itt kezdődik a szanatórium korszaka: a jó levegőjű, erdőszéli birtokot a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete (MABI) vásárolta meg. Nem véletlenül, hiszen a korabeli Magyarországon a tüdővész súlyos, a munkaképes korú lakosságot is sújtó népbetegség volt, amelyet modern antibiotikumok hiányában csak a szanatóriumi kezelés (friss levegő, napfény, hosszú pihenés, kalóriadús étrend) segített kordában tartani.
A kastélyt és a gazdasági épületeket korszerű intézménnyé alakították 29 betegszobával, az épületben fedett és a parkban elhelyezett nyitott fekvőcsarnokokkal. A szanatórium 1926-ban Horthy Miklós kormányzó jelenlétében nyílt meg.
A Törökbálint Anno képeslapgyűjteménye bepillantást enged a betegek mindennapjaiba is: „Már most látom az itteni jó levegőnek a hatását, mely abban nyilvánult meg, hogy megjött az étvágyam. A hely gyönyörű!” – írja az egyik beteg 1927-ben, míg egy másik 1937-ben: „Nagyon szép hely, körös-körül hegyekkel és egész nap kint kell a levegőn feküdni, 3 órát szabad időközönként sétálni.” A szanatórium az 1948-as államosítást követően honvédségi, később megyei intézmény lett. 2024-től az egykori „Szani” új neve Református Pulmonológiai Centrum, amely ma hazánk második legnagyobb tüdőgyógyászati központja.
A kórház területén máig több olyan történeti épület áll, amelyek megőrizték eredeti karakterüket, sőt, egyes elemek – így a boltíves terek, folyosók – még a jezsuita kort idézik. Érdemes követni az Értéktár híreit, hiszen idén vezetett sétát is szervezünk, melynek során a titkos alagút legendája és más történetek kíséretében tárulnak majd fel az épületegyüttes rejtett részletei!
— TÖRÖKBÁLINTI ÉRTÉKTÁR FACEBOOK.COM/ERTEKTERTB Idén százéves a gyógyító munka Törökbálinton, de országos műemléki védettségű kastélyunk kalandos történetét valójában még a jóval a XX. század előttről érdemes kezdenünk. A törökbálinti szanatórium centenáriuma Helyi érték, országos jelentőség
