– Polgármester úr, beszélgetésünk idején Magyarország már leváltotta a rendszert, elsöprő többséggel döntött a változás és a TISZA Párt mellett. Hogy élte meg mindezt? Milyen volt a választás hangulata Törökbálinton?
– Nagyon jó hangulatban zajlott a választás Törökbálinton, kicsit olyan volt az egész, mint egy majális. Mosolygós embereket láttam, sokan sétálva érkeztek a szavazókörökbe, és az egésznek volt egy közösségi jellege.
A szavazóhelyiségekben is nyugodt, kiegyensúlyozott légkör uralkodott. Külön öröm számomra, hogy a részvétel kiemelkedően magas volt. Országosan is rekordközeli számokat láttunk, de Törökbálint ezt is felülmúlta: 85,47 százalékos részvételt értünk el, ami országos viszonylatban is az élmezőnybe tartozik.
Sőt, Törökbálinton volt olyan szavazókör, amelynél a 90 százalékot közelítette az arány. Szeretném kiemelten megköszönni azoknak a „láthatatlan hősöknek” a munkáját, akik lehetővé tették, hogy gördülékenyen és kulturáltan történjen a szavazás ügymenete Törökbálinton.
Ők a szavazatszámláló bizottságok tagjai, az önkéntesek és minden közreműködő, akik hajnali 4-től talpon voltak, és akik nélkül nem működött volna ilyen gördülékenyen és flottul a rendszer.
– Mit gondol, minek köszönhető ez az erős választói aktivitás?
– Azt tapasztalom, hogy az emberek közéleti aktivitása az elmúlt években egyértelműen emelkedett. Már a 2024-es önkormányzati választáson is látszott, hogy Törökbálinton nagyon magas a részvétel. A helyi polgárokat nagyon érdekli a közélet, a politika, és számos alkalommal megmutatták már, hogy tevékenyen alakítani szeretnék az életüket, a környezetüket, a közéletüket.
Érzik, hogy itt számít a véleményük, emiatt szívesen vesznek részt a közéletben. Mindez erősítette az aktivitást, én pedig nagyon büszke vagyok arra, hogy Törökbálint tudatos, aktív, elmélyült és gondolkodó közösség.
– Számított erre a földindulásszerű eredményre? Törökbálint Pest megye 2. számú választókerületéhez tartozik. A TISZA jelöltje, Pósfai Gábor 62,82 százalékos eredményt ért el, míg a második dr. Czuczor Gergely, a Fidesz jelöltje 30,08 százalékot tudott szerezni. Minek köszönhető Ön szerint a TISZA Párt elsöprő győzelme Törökbálinton?
– Úgy érzem, a változás jelei már korábban is látszottak. Törökbálinton folyamatos demográfiai átalakulásnak vagyunk szemtanúi, amely természetes jelenség az agglomerációban. Ez a lakosság összetételében és a gondolkodásban is változást hoz.
Érzékelhető az egyre nyitottabb és polgári szemlélet, az öngondoskodás, az önreflexív látásmód. Már 2022-ben is érzékelhető volt egy elmozdulás, és a 2024-es választások tovább erősítették ezt. Okkal bíztam benne, hogy kiteljesedik a folyamat 2026-ra.
Örülök annak is, hogy országos szinten is változás történt, mert így nagyobb az esély arra, hogy a települések és a kormányzat együtt tudjon működni.
– Milyen együttműködésre számítanak Törökbálint újonnan megválasztott országgyűlési képviselőjével, Pósfai Gáborral?
– Bízom benne, hogy termékeny munkakapcsolatnak nézünk elébe. Képviselő úrral már az első találkozások alkalmával kialakult közöttünk egy konstruktív kapcsolat. Szimpatikus számomra az a nyugodt, precíz hozzáállás, amit képvisel, ráadásul komoly szakember hírében áll, aki mindig megközelíthető, közvetlen és emberi.
Hozzáteszem, a korábbi és jelenlegi képviselőnkkel, dr. Aradszky Andrással nem sikerült érdemi kapcsolatot kialakítanunk. Nem egyeztettünk, nem találkoztunk, nem alakult ki munka köztünk. Bízom benne, Pósfai Gáborral valódi, partneri együttműködés alakul ki, amely a város és a helyiek javát szolgálja.
– Mit vár az új kormány önkormányzati politikájától?
– A választások előtt több jelölttel is egyeztettem, és egyértelműen jeleztem az önkormányzati rendszer problémáit: a hatáskörök szűkülését és a finanszírozási nehézségeket. Bízom benne, hogy ezekben előrelépés történik. Fontos lenne, hogy bizonyos döntési jogkörök visszakerüljenek az önkormányzatokhoz, és ne szülessenek a települések feje fölött döntések.
– Ha már itt tartunk, beszéljünk az egykori téglagyár és a helyén megvalósítandó ingatlanberuházás problémájáról! Közismert, hogy a kormány úgynevezett rozsdaövezetté minősítette ezt a területet, a helyi önkormányzat megkérdezése nélkül.
Így véghez tudnák vinni, hogy 500 lakásos lakóparkot húzzanak fel, a helyiek beleegyezése nélkül, rendkívüli mértékben megterhelve ezzel Törökbálint egészét. A rozsdaövezeti, felülről oktrojált átminősítés azt jelenti, hogy a jogszabályok erejénél fogva az önkormányzat elvben semmiféle beleszólást nem kap a fejlesztésbe.
Ez az ügy is rámutat arra, milyen összetett és nehéz helyzetbe hozta a leköszönő rezsim az önkormányzatot.
– Amint utaltam rá: bízom abban, hogy a szükséges változások a lehető leghamarabb elindulnak. Nyilvánvaló, hogy egy új kormány megalakulása nem egyik napról a másikra történik, előbb fel kell állnia a kabinetnek, el kell indulnia a parlamen- Szőke Péter, Törökbálint polgármestere bizakodó „Rendkívül inspiráló időszak a mostani” Tavaszi szél vizet áraszt – Törökbálinton is kiáradt a TISZA, elsöprő győzelmet aratott a párt és jelöltjük az április 12-i választásokon.
Vajon mi várható városunkban? S mi történt a közelmúltban? Milyen stratégiával néz a következő időszakra a városvezető? Rég nem kérdeztük városunk polgármesterét, Szőke Pétert, úgyhogy volt miről beszélgetnünk. ti munkának, és számos sürgető problémát kell kezelniük, az üres államkasszától kezdve más, valóban életbevágó kérdésekig.
Mindezek mellett mégis azt remélem, hogy lépésről lépésre ezek az ügyek is sorra kerülnek, és végül pozitív irányú lépések történnek. A téglagyár és a hozzá kapcsolódó rozsdaövezeti besorolás kérdése különösen érzékeny pont.
Az elmúlt évek tapasztalata az volt, hogy egy-egy terület átminősítésével az állam gyakorlatilag kivonhatta az adott beruházást a helyi szabályozás alól. A „kiemelt beruházás” vagy „rozsdaövezet” státusz ugyanis lehetővé teszi, hogy a kormány felülírja a helyi döntéseket, és jelentősen korlátozza az önkormányzat mozgásterét.
Ez a gyakorlat sok esetben oda vezetett, hogy a helyi közösségeknek alig maradt beleszólásuk a saját településük jövőjébe. A törökbálinti téglagyár esete is ezt példázza. Egy ilyen átminősítés után az önkormányzat gyakorlatilag elveszítheti a kontrollt afelett, hogy mi épül a területen, és milyen léptékben történik a fejlesztés.
Ez nem pusztán szakpolitikai kérdés, hanem a helyi életminőség, az infrastruktúra terhelhetősége és a közösségi érdekek szempontjából is kulcsfontosságú. A téglagyár ügyében ugyanakkor nemcsak politikai, hanem jogi fronton is zajlik a küzdelem.
Az önkormányzat még tavaly májusban alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, amelyben azt kifogásolja, hogy a döntés sérti az önrendelkezéshez és az önazonossághoz való jogát. A beadvány lényege, hogy a kormány úgy hozott meg egy, a települést alapvetően érintő döntést, hogy nem vette figyelembe azokat a szempontokat, amelyeket a jog szerint mérlegelnie kellett volna.
Az Alkotmánybíróság határidejét idén februárig meghosszabbították, azonban azóta sem született döntés, és jelenleg is bizonytalanság övezi az ügyet. Ez különösen figyelemre méltó, mert viszonylag kevés olyan kiemelt beruházás van, amellyel szemben alkotmányjogi panaszt nyújtottak be.
A csend okát nem ismerjük – lehet, hogy az intézmény leterheltsége áll a háttérben –, de az idő múlásával egyre sürgetőbbé válik a válasz. Abban bízom, hogy előbb-utóbb összeérnek ezek a folyamatok: egyrészt megszületik egy jogi állásfoglalás, másrészt politikai szinten is változik a szemlélet.
Mert a kérdés végső soron az, hogy meddig lehet egy település feje felett dönteni a saját jövőjéről. És ha van pillanat, amikor ezt újra kell gondolni, akkor az most van.
– Másik „hot topic – forró téma” nálunk az Al Habtoor Group Köles-dűlőre tervezett fejlesztési szándéka és az általuk tervezett gigantikus beruházás. A rendkívül fordulatos tárgyalások jó ideje tartanak. Mi a jelenlegi állás?
– Hatalmas előrelépés történt, hiszen éppen az interjúnk napján, április 16-án állapodtunk meg az Al Habtoor cégcsoporttal. Az önkormányzat egyértelmű feltételeket szabott a beruházáshoz, és végül a befektető ezeket elfogadta.
Az előzményekről röviden annyit, hogy számos fordulatot követően év elején folytatódtak hivatalosan a tárgyalások, ám a képviselő-testület egy rendkívül körülhatárolt feltételrendszerű határozatot tett a tárgyalópartnernek.
Leszögeztük: kizárólag akkor lehet szó megállapodásról, ha teljesülnek azok a feltételek, amelyeket a képviselő-testület elfogadott. Nevezetesen: megfinanszírozza a szennyvíztelep kettes ütemének a megvalósítását, meghosszabbítja a Raktárvárosi út autópálya felőli felhajtóját, illetve hozzájárul két, Törökbálint számára fontos projekthez.
Köztudott, hogy szeretnénk fecskeházzá átalakítani az üresen álló Mohácsy Mátyás kollégiumot, valamint kültéri medencét építenénk a sportközpont területén. Kértük, hogy ezeket is az Al Habtoor Group finanszírozza.
A mostani tárgyalások végén váratlanul mindenre rábólintott a tárgyalópartner, elvállalta az általunk szabott feltételeket. Tehát, amennyiben a fenti igényeinket és feltételeinket megvalósítják, úgy megszületik a megállapodás, amelyre polgármesterként felhatalmazott engem a képviselő-testület.
Ma, április 16án megtörtént a szóbeli megállapodás, úgy érzem, a gentlemen’s agreement értelmében megköttetett a szerződésünk. Ez egy rendkívül fontos mérföldkő, de a projekt még további kormányzati egyeztetéseket igényel.
– Kicsit visszakanyarodva a választások és a változások új szeleihez. Egyre több város tagadja meg a kétségtelenül súlyos terheket rovó szolidaritási hozzájárulás befizetését. Szolnok, Szentes után Nagykanizsa is megtagadta a következő részlet átutalását. Mit gondol erről a hozzáállásról?
– Nem értek ezzel egyet, noha Törökbálintnak is irdatlan terhet jelent a szolidaritási hozzájárulás. Én úgy gondolom, hogy amíg egy jogszabály hatályban van, addig azt be kell tartani. Lehet vitatni, lehet kezdeményezni a módosítását, de nem tartom helyesnek, ha egy önkormányzat önkényesen eltér tőle.
A törvény mindenkire vonatkozik, attól függetlenül, hogy nem értünk vele egyet. Nagyon nem tartom szerencsésnek, hogy amiatt, mert kormányváltás történt, egy önkormányzat jogszabálysértést hajtson végre.
Ugyanakkor bizakodásra ad okot, hogy a TISZA Párt kampányígéretei között szerepel a szolidaritási hozzájárulás újragondolása. Mindennek viszont az a módja, hogy először módosítják a törvényt, és utána lépnek az önkormányzatok.
– Összességében milyennek látja ezt a mostani időszakot?
– Kifejezetten jó hangulatban vagyok, hiszen nagyon kedvező változásokat élünk meg együtt. A választások óta különösen optimista vagyok, és több pozitív folyamat is elindult mind országos, mind helyi viszonylatban – például a megállapodás az Al Habtoor Grouppal. Erősen bízom benne, hogy a következő időszakban ezek kézzelfogható eredményeket hoznak Törökbálint számára.
— BJ
